Elfogadta a Tisza Párt felkérését Baka András, így a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke lehet Magyarország következő köztársasági elnöke. A döntés különösen érdekessé teszi azt az interjút, amelyet alig egy hónappal ezelőtt adott a Klubrádiónak: akkor részletesen beszélt a Sulyok Tamás utáni államfőről, a „foglyul ejtett állam” felszabadításáról és arról is, meddig mehet el egy kétharmados parlamenti többség.
Magyar Péter szombaton jelentette be, hogy személyesen keresték fel Baka Andrást Bujdosó Andrea, a Tisza parlamenti frakcióvezetője társaságában. Tájékoztatták arról, hogy a kormánypárti frakció őt választotta államfőjelöltnek, és felkérték a tisztség vállalására. Baka igent mondott. Magyar Péter közlése szerint a volt főbíró „a nemzet iránti szolgálatból” fogadta el a felkérést, és készen áll arra, hogy a nemzet egységéért, valamint egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozzon.
Baka személye azért is érdekes választás, mert az elmúlt években elsősorban a jogállamiság, a bírói függetlenség és az autoriter rendszerek működésének kérdéseivel foglalkozott. Nemzetközi fórumokon és európai egyetemeken tartott előadásokat, miközben saját története is szorosan összefonódott a 2010 utáni magyar közjogi átalakulással. Legfelsőbb bírósági elnöki mandátumát idő előtt megszüntették, miután nyilvánosan bírálta a második Orbán-kormány igazságügyi reformjait. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később Baka javára döntött az ügyben.
Mindez különös súlyt ad annak, amit július 10-én a Klubrádió Reggeli személy című műsorában mondott. Baka akkor úgy fogalmazott: „egy autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”, ám rögtön hozzátette, hogy ezeknek átláthatónak kell lenniük, jogorvoslatnak kell kapcsolódnia hozzájuk, és nem válhatnak politikai bosszú vagy zsákmányszerzés eszközévé.
A volt főbíró szerint 2010 után Magyarországon fokozatosan „foglyul ejtették” az államot: a politikai hatalom egyre nagyobb befolyást szerzett a médiában, az Alkotmánybíróságon, az igazságszolgáltatásban és más, eredetileg független intézményekben. Ebből kiindulva úgy vélte, a jogállam helyreállításához nem feltétlenül elegendő a rendszer felszínén változtatni, előbb az intézményeket kell kiszabadítani a politikai függőségből.
Baka támogatta például, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza korábban elvett jogköreit, és azt is, hogy a testület elnökét ismét maguk az alkotmánybírók válasszák. Ugyanakkor több ponton kritizálta a Tisza által tervezett közjogi átalakításokat is. Elfogadhatatlannak nevezte például a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátját. Szerinte egy demokráciában nem jogszabálynak kell eldöntenie, mikor van szükség „vérfrissítésre”: erről négyévente a választók dönthetnek. A miniszterelnöki ciklusok jövőre vonatkozó korlátozását ugyanakkor elfogadhatóbbnak tartotta.
Különösen érdekesek most a Sulyok Tamásról elmondott mondatai. Baka szerint a köztársasági elnök nem lépett fel megfelelően az alkotmányos rendszer védelmében, többek között az éveken át tartó rendeleti kormányzással szemben sem. Úgy vélte, Sulyok elveszítette azt a képességét, hogy a nemzet egységét képviselje, ezért az államfői intézmény méltósága szempontjából az önkéntes lemondás lett volna a legjobb megoldás. A köztársasági elnök leváltását pedig a „foglyul ejtett állam” felszabadításának egyik elemének tekintette.
Mindez annak fényében különösen érzékeny kérdés, hogy Bakát magát is idő előtt távolították el egy közjogi tisztségből. Ő azonban éles különbséget tett a két helyzet között: saját eltávolítását politikai megtorlásnak tartotta, míg a 2010 után kinevezett közjogi vezetők leváltását bizonyos esetekben egy demokratikus átmenet részének tekinti. Ugyanakkor többször hangsúlyozta: a kétharmados parlamenti többség sem jelent korlátlan hatalmat.
A júliusi interjú talán legérdekesebb mondata azonban most kap igazán új jelentést. Baka akkor azt mondta, hogy Sulyok utódjának független, a politikától és a Tisza Párttól távol álló személynek kell lennie, mert ellenkező esetben csupán az egyik politikai oldal embereit váltanák le egy másik oldal pártkatonáira.
Kevesebb mint egy hónappal később a Tisza parlamenti frakciója éppen őt választotta jelöltjének. Baka András pedig elfogadta a felkérést.
(A nyitóképen Bujdosó Andrea, a Tisza parlamenti frakcióvezetője, Baka András köztársasági elnökjelölt és Magyar Péter miniszterelnök látható.)
Fotó: Magyar PéterFacebook
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
